Kötött a péniszen, A kacsakagylók felfújható pénisze
Kacsakagylók
Előfordulásuk[ szerkesztés ] A kacsakagylók elterjedési területe az Atlanti-óceán északi felére, az Északi-tengerre és a La Manche-csatornára korlátozódik.
A különféle kacsakagyló fajok elterjedési területükön nagy számban lelhetők fel.
Megjelenésük[ szerkesztés ] A kacsakagylók héja nagyjából 5 centiméter hosszú, mészlemezkékből áll. A hófehér héj kékesen csillog.
A nyelük, amin ül a héj, rendszerint centiméter hosszú, de részben behúzható. Bőrszerű, a színe szürkésbarna.
ÉRDEKES PÉNISZ TÉNYEK
A cementmirigy a bőrszerű nyél tövében helyezkedik el, és olyan anyagot választ ki, melynek segítségével a kacsakagyló meg tud tapadni a sodródó tárgyakon.
A kacsakagyló oly módon szerzi meg a táplálékát, hogy héjának felső lemezeit szétnyitva kidugja öt pár végtagját kacslábát.
Matthe Dictionary of Buginese Language művében fordul elő. Más szerzők megkülönböztetik a koro teljes és részleges formáját, továbbá kulturális, és nem-kulturális típusát.
Az árapály hatására ide-oda sodródó planktonikus élőlények fennakadnak a lábak finom sertéin. Ezután az állat a zsákmánnyal együtt behúzza a lábait a héja alá.
A végbélnyíláson keresztül az emésztés végtermékét bocsátja ki az állat. A zsigereken keresztül a gyomor összeköttetésben áll a kacslábakkal.
A petefészkek az állat húsos nyelében helyezkednek kötött a péniszen, és a petevezető révén összeköttetésben állnak egymással. Életmódjuk[ szerkesztés ] A kacsakagylók nagy tömegben élnek. Táplálékuk planktonbolharákokevezőlábú rákok és ászkarákok. A kacsakagylók hat évig is élhetnek, de sok állat még a naupliusz-lárva stádiumban elpusztul.
Szaporodásuk[ szerkesztés ] A kacsakagylók hímnősökde a megtermékenyítést egy másik, a közelben tartózkodó kacsakagyló végzi.
Az egyik állat pénisze behatol egy másik kacsakagyló héja alá, majd leadja a spermát.
Horgolt pénisz
A petéből való kifejlődés, a felnőtt állat testében történik meg. Kötött a péniszen első fejlődési stádiumában a kacsakagyló úgynevezett naupliusz-lárva. Mielőtt nemtáplálkozó cypris-lárvává alakulna, zsírtartalékot halmoz fel a testében. A kacsakagylók felfújható pénisze[ szerkesztés ] Azért, hogy áthidalják a változó vízállás és a helyhez között életmód okozta problémákat, a nevük ellenére a rákokhoz tartozó, de rákra alig hasonlító kacsakagylóknál pénisz fejlődött ki az evolúció folyamán.
Nem is akármilyen: nyolcszor hosszabb, mint a testük.
Huszonnégy
Így az összes állat közül nekik leghosszabb a péniszük a testükhöz viszonyítva. A kutatók most fölfedezték, hogy a kacsakagylók hímtagjának alakja is változhat a környezetnek megfelelően.
Két évig járt egy pasival, akiről kiderült, hogy nő és felcsatolós pénisze van Life. Van a sztoriban két barátnő, egy hazugság és egy hamis pénisz.
A nyugodt vízben élő kacsakagylók pénisze hosszú és vékony, amellyel a legnagyobb távolságra képesek elérni. A háborgó vizekben élő állatoknak azonban rövidebb és vaskosabb a péniszük, ami jobban ellenáll az erős hullámverésnek. Annak ellenére, hogy hímnősek, azaz megvan a hím- és a nőivarszervük is, a kacsakagylók lehetőség szerint igyekeznek más egyedekkel párzani.
De mint azon kevés helyhez kötött élőlények egyike, amelyek közvetlen megtermékenyítéshez folyamodnak, a kacsakagylóknak különleges kihívásokkal kell szembenézniük. A péniszüknek elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy elérje és képes legyen megtermékenyíteni a távoli szomszédokat, de nem lehet annyira hosszú, hogy fölöslegesen himbálózzon az erős hullámok közt. A kutatók korábban már megállapították, hogy a kacsakagylók a hullámzástól függően képesek változtatni tollas lábszerű táplálékszerző függelékeik alakját és méretét.
Most arra voltak kíváncsiak, igaz-e ugyanez a péniszükre is.
Ezért két kutató injekciós fecskendőkből és csövekből készített, tengervízzel töltött péniszpumpával fújták föl mesterségesen a kacsakagylók hímivarszervét. Normális esetben maguk az állatok préselnek tengervizet péniszükbe, hogy kinyúljon, amikor párzani akarnak.
A kutatók azt is kipróbálták, hogy békés vizekben élő kacsakagylókat telepítettek át, háborgó vizű helyekre és fordítva. Így eldönthették, hogy az általuk megfigyelt péniszváltozatokat a környezet és nem genetikai különbségek hozták létre. Az eredmények azt mutatták, hogy a kacsakagylók valóban képesek voltak változtatni péniszük átmérőjét és hosszát, hogy megfeleljenek új otthonuk hullámverési viszonyainak.
Az is kiderült, hogy az ivarszerv rendkívül hajlékony és rugalmas.
