A tanfolyam felállítása után, Alantostiszti tanfolyam | Magyarország a második világháborúban • Lexikon A-ZS | Kézikönyvtár
Tartalom
A tanfolyam hasznos ismeretek ad a lo- gisztikai tiszteknek is.
De az nagyon háládatlan dolog, ha a te- hetségeket a tojásból [ab ovo — B. Fôváro- si Lapok Kevés szövegrészletet ismerünk a Egyszerre világít rá azokra a diskurzusokra, amelyek a nemzeti mûvészet történetének ügyét alapvetôen a férfiak ügye- ként tüntették fel a Olyannak, amit kezdetlegesként felfogott képzômûvészeti gyakorlatokkal lehet azonosí- tani, például a mûkedveléssel.
Ezért a nôk a tanfolyam felállítása után tevékenységérôl és kép- zésük intézményes kereteirôl szóló történeteket nemcsak tágabb kérdésfel- vetésekbe illesztetten lehet megérteni, hanem olyan elôzmények tárgyalásá- val — kifuttatva a szójátékot: gyakran ab ovo Ledae —, amelyek hosszú távon meghatározónak bizonyultak.
Ennek megfelelôen a Nôi Festészeti Tanfolyam mit kell tenni, hogy mindig merevedés legyen késôbbi Magyar Királyi Nôi Festôiskola története a megalapítását és mûködését befolyásoló, nagyobb horderejû társadalmi és mûvészeti folyamatokkal összefüggésben kerül tár- gyalásra.
Ezeknek az egyszerre zajló — és gyakran ütközô vagy éppen egymást erôsítô — folyamatoknak egyike a képzômûvészeti tevékenység professziona- lizációja volt a Nagy szerepet játszott ebben a nemzeti képzômûvészeti akadémia létre- hozásának a Így, bár a Tanfolyam kétségkívül a nôk a tanfolyam felállítása után, gazdasági, társadalmi és kulturális emancipációjának megnyilvánulásaként értékelhetô,1 történeté- nek áttekintésével azok a mechanizmusok is megvilágíthatók, amelyek révén a liberalizmus elvben univerzális egyenlôségeszméje a nemek hierarchiájá- hoz igazodva fenntartotta — pontosabban: kiépítette — a képzômûvészeti tevé- kenységek nemekhez kapcsolódó megkülönböztetését.
Ez a társadalmi nemi megközelítések módszerével követhetô nyomon: a Tanfolyam történetének a képzômûvészeti akadémia megalapítását elôkészítô, férfiak számára létre- hozott intézmények, például a mesteriskolák történetével való párhuzamba állítással. Ezáltal láthatóvá válik, hogy a Tanfolyam szervezését, mûködését és képzési gyakorlatát, valamint a festônôk önszervezôdését hogyan befolyá- solták az egyes vallás- és közoktatásügyi minisztereknek a magyar képzômû- vészeti akadémia felállításához kapcsolódó, változó elképzelései, illetve a nô- neveléshez fûzôdô, ugyancsak eltérô politikái.
A Tanfolyamról szóló narratí- va ennek megfelelôen nem elôrehaladó és fokozatosan kibomló sikertörténet. Az intézmény rövid fennállása alatt többször radikálisan átalakult: a nekiru- gaszkodások és a megtorpanások váltakozásai, a sorozatos újrakezdések nem- csak mûködését árnyékolták be, hanem azt az emancipatórikus szerepet is, amelyet a festônôk professzionális képzése által a szakmai és társadalmi nyil- vánosságban betölthetett volna.
A festônôk képzésük és hivatásos fellépésük intézményes hiányosságainak ellensúlyozására különbözô kiállításokat és csoportosulásokat hoztak létre, amelyeknek történetei ugyanebbe a narratí- vába fonódva értelmezhetôk. Ez azonban ál- talában csak a házasságkötésig tartott, ekkor ugyanis a házvezetéssel és gyer- mekneveléssel feltételezetten járó kötöttségek háttérbe szoríthatták a kép- zômûvészeteket — más, könnyebben gyakorolható mûvészeti ágak javára.
A másolás elterjedt képzômûvészeti tevékenység volt, és nem számított kizárólag nôi vagy mûkedvelôi idôtöltésnek: a dilettáns, illetve professzionális festônek készülô férfiak alap képzésének is sokáig része volt.
A kép- zômûvészeti tevékenységet folytató amatôr, de arisztokrata nôk és férfiak biztató szavakban, valamint — társadalmi helyzetüknek kapcsolatrendsze- rüknek és sokszor ingyen végzett tevékenységüknek köszönhetôen — repre- zentatív megbízásokban és kiállítási lehetôségekben részesültek.
Röszner Adél a tanfolyam felállítása után A tárlaton képzômûvészeti alkotások is nagy számban kerültek a közönség elé. Bár helyi nôegyletek ezt megelôzôen is szerveztek nôk mûvészeti produktumait is felvonultató tárlatokat,19 mégis elmondható, hogy Magyarországon elôször ben lép- tek együttesen színre képzômûvészettel foglalkozó nôk.
A kiállítók közt nemcsak arisztokraták, hanem a középosztály különbözô rétegeibe tartozó, kedvtelésbôl vagy megélhetésükért alkotó nôk is szerepeltek, az ország min- den tájáról. A bemutatott mûvek skálája a metszetmásolatoktól az önálló alkotásokig terjedt: antik szobrokról készült tanulmányokat éppúgy lehetett találni köztük, mint csendéleteket, portrékat, zsánerjeleneteket vagy tájké- peket, sôt, nôi aktokat és híres festmények például Veronese Judit címû ké- pe kópiáit is.
A bemutatás közege átértelmezte a tárgyakat: nem egyszerûen arról volt szó, hogy a nôi élet színterének tekintett magánszféra mint téma nagyobb hang- súlyt kapott a kiállított képeken, hanem az alkotások maguk is a nôk min- dennapi életének tárgyai és tevékenységei közé ékelôdtek, és így mintegy azok direkt átfordításaiként tûntek fel.
Az intézményesülés kezdetei: — A nôk festészeti képzésének intézményesülését a kiegyezés utáni idôszakban egyrészt mindig az éppen aktuális oktatáspolitika közép- illetve felsôfokú nô- nevelésrôl alkotott elképzelései befolyásolták, másrészt viszont összefüggés- ben állt a A képzômûvé- szetre különösen bizonyos ágaira, például a történeti festészetre a Marastoni Jakab es évekbeli Festôaka- démiájával nem volt kontinuitás, és az nem államilag finanszírozott intéz- mény volt, így nem lehet róla mint közvetlen elôzményrôl beszélni — azt azon- ban érdemes megjegyezni, hogy ott egy különteremben nôk is tanulhattak.
Programja látszólag ellentmond en- nek, ugyanis hivatalosan nem a nemzetközi akadémiákhoz hasonló a tanfolyam felállítása után szeti képzés zajlott falai között. A katonai helyszínrajzolás oktatása és az iparosoknak nyújtott esti tanfolyam mellett legfôképpen rajztanítókat képez- tek, valamint külföldi mûvészeti tanulmányokra készítették fel a beiratko- zókat. Utóda, Trefort Ágoston —, tôl haláláig töltötte be a posztot miniszterségének elsô évei sem hoztak lényeges változást az intézmény feladatkörében.
Eötvös úgy vélte, hogy a nôk szerepköre a magánszférában teljesedhet ki, és nevelésüket a fiúkétól elválasztott, az oktatott anyag tekintetében redukált alsó fokú iskoláztatással bevégzettnek tekintette — szemben a kor nyilvánossá- gának emancipatórikus mozgalmaival.
START Tőzsdetanfolyam
A Mintarajztanoda az elsô években egy bé- relt épületben mûködött, ahol a helyhiány és a két nem egy intézményen belüli oktatásának ismeretlensége miatt a nôk képzése nem különült el szigorúan a férfiakétól.
Így tulajdonképpen egy korlátozott festészeti kur- zusra jártak a pénzükért, anélkül, hogy hivatalosan képzett festônôkké válhat- tak volna. Mindez arra utal, hogy a nôk képzômûvészeti oktatása egyfajta mû- kedvelésként intézményesült a Mintarajztanodában.
Az elsô években számuk mindig meghaladta, általában többszörö- sen, az intézményt látogató összes nô számát, arányuk csak a nyolcvanas évek elejétôl csökkent a nôhallgatók aránya alá. Ez azért is mehetett köny- nyen, mert a vezetôség és az oktatók igyekeztek túllépni a Mintarajztanoda alapításakor meghatározott, limitált célkitûzéseken.
Idôs, szakállas férfimodell utáni fejtanulmányok a M. Nôi Festôiskolában. Nôi modell utáni fej- és alaktanulmányok a M. Ezeket öt éven keresztül különbözô festôk ingyenesen használhatták volna a tanfolyam felállítása után cserében két-két diák oktatásáért.
A festôk és diákjaik teljesítményének kiértékelé- sével egy kompetitív, de rugalmas rendszer alakult volna ki, amely lehetôvé tette volna az esetleg nem megfelelô tanárok leváltását és a legtehetsége- sebb növendékek kiválasztódását, az állami pénzeket pedig a fizetések he- lyett mûalkotások megrendelésére lehetett volna fordítani.
- Az embernek nincs merevedése, mit kell tennie
- Alantostiszti tanfolyam | Magyarország a második világháborúban • Lexikon A-ZS | Kézikönyvtár
- Gyakori kérdések a Kertésznadrág tréningről - urban:eve tanfolyam portál
- Néhány hetes tanfolyam után már mehetnek is dolgozni az iskolaőrök A rendőrség állományába fognak tartozni, szükség esetén pedig bilincselhetnek, és gázsprayt, illetve gumibotot is használhatnak.
- Gyakori kérdések a Kertésznadrág tréningről Szia!
- A pénisz méretének mérése
A polarizált álláspontok megvitatására Trefort októberében értekez- letet hívott össze. Trefort végül saját el- képzelése — egyben a legolcsóbb megoldás — felé tett lépéseket: a mintarajz- tanodai mûvészképzés meghagyása és fejlesztése, valamint egy önálló akadé- mia festészeti és szobrászati tanszékének létrehozása mellett foglalt állást. Viszonylag gyorsan, Az elôbbi lehe- tôséggel a festônôk professzionalizációjának esélye valósulhatott volna meg; az utóbbival azonban a majdani akadémiai képzéstôl, egyben a hivatásos mûködéshez elengedhetetlen képességek és kapcsolatrendszer megszerzésé- tôl, az állami támogatástól és a reprezentatív feladatoktól tarthatták a tanfolyam felállítása után ôket, ami a korabeli, anyagi és szakmai versengésnek helyt adó mûvészeti élet peremére, a mûkedvelésbe való kiszorításukat jelentette.
Ez pedig a különben is leszûkített tanrend további erodálódásával járt, mivel a felsze- reltség hiányosságai az oktatás metodikáját, sôt, színvonalát is befolyásolták. A csekély anyagi forrásoknak köszönhetôen a Tanfolyam tanszerállomá- nya minimális volt. A Tanfolyam felszereltségének ezen általános szerénysége miatt különö- sen szembeszökô a tanszerek egy csoportjának, a föszmintáknak a dinami- kus gyarapodása: a harmadik év végére már 42 antik és klasszikus szobor kisméretû gipszmásolatával rendelkeztek a a tanfolyam felállítása után.
Ez akkor is figyelemre méltó, ha valószínûsíthetô, hogy emellett élô modellek is pózoltak a nôk fej- illetve alaktanulmányaihoz. A festônôk a Várbazárba költözés évében egyébként egy csontvázat is kaptak, ami korláto- zott anatómiai tanulmányok bevezetésére utal.
A tanrendet és a felszereltsé- get vizsgálva tehát kiderül, hogy a nôket a képzés során az akadémiai hierar- chiában alacsonyabbra sorolt mûfajokban való jártasságra készítették fel. A mûfajok akadémiai hierarchiája így a nemek társadalmi hierarchiájával kap- csolódott össze; ez, valamint a két nem képzése során használt módszerek kü- lönbözô volta elôsegítette, hogy a nôk késôbbi képzômûvészeti tevékenysége ne jelentsen versenyt a férfiak számára.
A nôi és a férfi festônövendékek anyagi támogatottsága jelentôsen eltért. A mesteriskolások több mint fele különbözô és összegüket tekintve, folyamatosan növekvô magán- és állami ösztöndíjakban részesült kezdettôl fogva úgymint —— forintos állami ösztöndíjakban, néhány száz forintos segélyekben, a forintos Haynald Lajos-féle [— ] egyház- festészeti, illetve a nagyváradi görög katolikus Mihail Pavel [—] püs- pök forintos ösztöndíjában, továbbá utazási keretekbenés az idô elôre- haladtával gyakorlatilag mindegyikük kapott valamilyen fajta juttatást.
- Minden hímhimlő
- Érthető Pénz | Start tőzsdetanfolyam
- Már néhány hetes tanfolyam után munkába állhatnak az iskolaőrök « Mérce
- Ismerd meg teljeskörűen és valóban értékesítés mentesen a tőzsdét.
- Évszázadokon át papok, szerzetesek, professzorok, tanárok, állami tisztviselők és a legkülönbözőbb polgári foglalkozású emberek dolgoztak könyvtárosként.
- Nincs merevedés 39 évesen
A festônôk viszont nem részesültek utazási ösztöndíjakban, és máso- lat-galériával sem rendelkeztek. Csak legmenőbb péniszek második tanév elteltével sze- repelhetett néhány nô a mûfajok hierarchiájában alacsonyabban rangsorolt alkotásokkal a Képzômûvészeti Társulat kiállításain, de a nyolc mesteris- kolás tizenhat képéhez képest jelenlétük elhanyagolható volt.
A zsûrik is feltehetôen szigorúbban, de legalábbis másképpen ítélték meg a nôk mûveit: a beválogatott mûvek között a csendéletek, zsánerjelenetek és a tájképek domináltak. A mintegy kétszáz mûvet felvonultató tárlatnak nagy visszhangja volt a sajtóban.
A szakmai kritikákból nemcsak a tanfolyamon készült egyes mûvekrôl lehet fogalmat alkotni, hanem az intézmény céljának és a szakszerûen képzett festônôk mûködésének nyil- vános értékelésérôl is.
Alaktanulmányok nôi aktmodell után a M. Növendékek a tanfolyam felállítása után a M. Mindez azonban nem tartott sokáig. Az es kiállítás kritikáinak elszórt megjegyzéseibôl látható, hogy már a tárlatot is azért rendezték meg, hogy az intézmény társadalmi hasznosságá- nak felmutatásával állami fenntartásának jogosultsága mellett lehessen érvel- ni a nyilvánosságban — szemben az új vallás- és közoktatásügyi miniszter aka- ratával.
Mondják, hogy az országnak nincs elég pénze az intézet költ- ségeinek fedezésére. De mennyi összeget képvisel ez az iskola az oktatásügyi ministerium költségvetésében? Alig ezer forintot. Biz ezért kár eltörölni egy olyan intézményt, a melynek kulturális missziója van, és a mely az ered- mények után ítélve, ez ideig dicséretesen megfelelt föladatának.
Cookie and Privacy Settings How we use cookies We may request cookies to be set on your device.
Mûvelôdéspolitikájának fókuszában — az emberbaráti intézménye- ken túl —, a tanítók képzése állt, az alsó fokú oktatás színvonalának emelése végett. Mindennek ismeretében érthetô, hogy a képzômûvészeti akadémia gondolata általában, a festônôk képzésének ügye pedig különösen nem lelt pártfogóra Csáky személyében. A festônôk oktatása a képzômûvészeti akadé- mia felé vezetô tanfolyamoktól, így a hivatalos megbízatásoktól és kapcsolat- rendszertôl elzárt tevékenységre készített fel.
Maga a tanterv — amely egyéb- ként nem a gyakorlati festészeti szakosztály vagy a mesteriskola, hanem a mintarajztanoda negyedéves tantervének a tananyag és az óraszám tekin- tetében redukált változata volt alakrajz és a tanfolyam felállítása után, elemi kompozíció-gyakor- latok, tájkép- és csendéletfestés — nem sokban tért el a beolvasztás elôtti- tôl, de azáltal, hogy a festônôk többé nem voltak láthatók a nyilvánosság szá- mára, tevékenységükhöz kizárólagosan a mûkedvelés asszociálódott.
A miniszter már kinevezésének évében lehetôvé tette a nôk egyetemi a tanfolyam felállítása után elsôsor- ban civil, feminista mozgalmak kezdeményezéséreés rendezni kívánta a festônôk képzésének méltatlan státuszát is.
E nôi festôiskola mielôbbi önállósítása úgy a célszerûbb igazgatás, mint a mintarajziskola szervezeti keretének sza- batos elhatárolása érdekében szintén kívánatos. Felmerült ugyanis, hogy az akkor még munkaképes, bár nem kifejezetten aktfestészetérôl híressé vált Munkácsy Mihály — hazatelepülne Párizsból; az ô számára kí- vántak méltó állást teremteni.
A modern akadé- miák ezzel pótolják a mûvészi képzésnek azt a szakát, amely a renaissance idejében a céhrendszer keretében nagy mesterek köré csoportosította a ta- nítványokat, kik alkotásaikban segédeik s késôbb munkatársaik lettek.
Alantostiszti tanfolyam
A túl korán szabad szárnyára bocsátott mûvész-növendék az küzdelmeiben [sic! A képzés idôtartamának négyrôl nyolc év- re való felemelése is azt jelzi, hogy az intézmény feladatát a miniszter egy álta- lános festészeti oktatásban határozta meg, amely az alapoktól kezdve a tovább- képzésen át akár mûhely-funkciókat is magába foglalhatott.
Magas számuk eredmé- nyeképpen tovább élt és mintegy intézményesült az a felfogás, amely befolyásolja-e a péniszt nôk képzômûvészeti tevékenységét dilettantizmusként értelmezte.
A férfiakével egyenlô esélyek továbbra sem valósultak meg. A mesteriskolák és a nôi festôiskola szabályzatainak összevetése is státu- szuk eltéréseire vet fényt. Vagyis, a nôk esetében nemcsak az akadémia felé vezetô képzési lán- colatról nem volt szó, de elôképzettségrôl sem: azokat a nôket részesítették egy általános képzésben, akik akár ab ovo otthon szerzett mûvészeti képessé- gekkel rendelkeztek.
A nemzeti oktatáspolitika nem biztosított a nôk számára fokozataiban egy- másra épülô, magasabb festészeti képzést, a Mintarajztanoda vezetôsége pe- dig elzárkózott a professzionális festônôk alap képzésétôl. A Mintarajztano- da nôi osztálya mûködhetett volna a Tanfolyam alapfokú elôkészítôjeként, de jelenthetett volna versengô intézményt vagy pusztán egy eltérô célú rajzta- nítónôi képzést is — azonban a két intézmény viszonyának hivatalos tisztázá- sára nem került sor.
Kapcsolatukra növendékeik vizsgálata vethet fényt.
A NATO törzstiszti terminológiai tanfolyam első évének tapasztalatai
Töb- ben ugyanis a nôi osztály látogatása után a festészeti tanfolyamra, illetve a festôiskolára iratkoztak be fordítva, egy-két esettôl eltekintve, ez nem történt megígy egy alulról és informálisan szervezôdô folytonosság figyelhetô meg.
A Tanfolyam fennállásának elsô hat esztendejében növendékeinek létszá- ma minden évben húsz fô alatt volt az új hallgatók aránya általában egyne- gyed alatt maradt.
Az adminisztratív önállósodással 24—26 fôben állandósult a festôiskola hallgatóinak száma; ez a várkertbazári öt szûk tanterem befogadóképességének maximumát jelzi nem ritkák a 18 festônôt képzô évek sem. Ezek alapján kijelenthetô, hogy bár bizonyos esetekben a nôi osztály a festészeti tanfolyam elôkészítô- jeként is funkcionálhatott, azonban a mindkét intézményt látogató nôk ala- csony aránya azt jelzi, hogy képzési céljaik inkább eltértek — a festészeti alap- és magasabb képzést is ugyanaz az intézmény, a Tanfolyam, illetve a Festôiskola jelentette.
Itt érdemes röviden kitérni a Tanfolyam és a Festôiskola hallgatóinak társa- dalmi összetételére is. Bár számuk alacsony, így a statisztikai értékkel óvato- san kell bánni, mégis, a Mintarajztanoda nôi osztályára tett megállapítások itt is érvényesek.
Magasabb társadalmi státusszal rendelkezô, tisztviselô, illet- ve értelmiségi családokból kerültek ki a festônôk a századfordulótól a kereske- dô családból jöttek száma is emelkedettakiknek túlnyomó többsége álta- lában majdnem háromnegyede, jócskán meghaladva az országos átlagot római katolikusnak vallotta magát, és az izraeliták aránya többszöröse általában há- romszorosa volt az országos átlagnak, a protestánsok és a görögkeletiek, görög katolikusok rovására.
Mivel írásos anyag kevés maradt fent, huszonöt, egy albumba foglalt fotográfia — valamint több tucat növendéki munka — alapján lehet a tanfolyam felállítása után alkotni a festôiskola mindennapjairól, a kép- zés gyakorlatáról, sôt, változásáról, valamint a tanszerekrôl, a rendelkezésre álló tér strukturálásáról. A budai rakpart reprezentatív rendezését szolgáló épületegyüttest Ybl Miklós — tervei alapján építették fel ben. A legelsô, legkisebb szo- bában kapott a tanár, Deák-Ébner helyet, ezután következett az öt, eltérô nagyságú erekció imában az elsô egy nyílással, a második kettôvel, a harmadik ismét eggyel, a negyedik kettôvel, az ötödik pedig hárommal rendelkezett — az utóbbi volt a legnagyobb terem.
Néhány hetes tanfolyam után már mehetnek is dolgozni az iskolaőrök
Az egyes termeket függönyökkel tovább oszthatták, különbözô stúdiumok, illetve önálló munkálkodás számára vá- lasztva le kisebb tereket. Ez a térrendszer jócskán elmaradt az epreskerti mesteriskolásoknak járó saját mûtermektôl és közös festôtermektôl.
Újabb részleteket közölt az iskolaőrség felállításával kapcsolatban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár, amelyek a Magyar Nemzet weboldalán jelentek meg. A hírlapnak adott nyilatkozatból számos új információ derül ki: Nem kötelező a rendőri előképzettség az iskolaőri munka betöltéséhez. Habár elsősorban volt rendőrökre, például korkedvezményes nyugdíjasokra számítanak, bekapcsolódhatnak bármely más, középfokú végzettséggel rendelkező, civil foglalkozást végzők is. A leendő iskolaőröknek várhatóan augusztusban tartanak képzést, ami mindössze néhány hetes lesz.
A felvételek — és a fennmaradt növendéki mûvek — alapján jól rekonstru- álható a festônôk tanrendje is. Szoboröntvényeket másoltak, csontvázat rajzoltak, csendéleteket rendeztek meg és festettek le. A nôk tájképeket, sôt, alakokat is festettek a szabadban; és a fennmaradt nö- vendéki munkákból ítélve hûvösebb idôben is dolgoztak kint. A századfordu- lót megelôzô években Bodnar Julie-t —? Azonban ez sem a rajztanítónôk, sem a festônôk esetében nem jelentett ko- edukált aktrajzolást vagy férfi tanulmányozását.
Bár, a társadalmi nor- máknak megfelelôen, a pózoló férfiak tanulmányozásáról nem készültek fényképfelvételek, a növendékek fennmaradt munkái között már bôl található ilyen rajz.
Mindenesetre a nôi modellek utáni akttanulmányok jellemzôbb gyakorlatokat jelenthettek a Festôiskolá- ban; velük a festônôk is oldottabban viselkedhettek.
Sportrehabilitáció - Balance Mozgásterápiás és Sport Innovációs Központ
Egészen éles skurzok, összetett testhelyzetek is gyakoriak a nôk beállításai közt — ellentétben az általában egyszerû pózokat mutató férfiakkal.
A festôiskolában készített — aktokat is felvonultató — festmények elvesztek, elpusztultak, így az a néhány mû, amely a fotográfiákon látható, különösen fel- értékelôdik. Ezért mindössze felvetni érdemes azt a festônôkkel foglalkozó szak- irodalomban gyakran felbukkanó kérdést, hogy a tanfolyam felállítása után képzés és képzômûvészeti élet nemi hierarchiák mentén való kiépülése bizonyos témák vagy zsánerek például az akt sajátos megoldásaihoz vezetett-e.
Az egyik fotográfián három aktfest- mény látható: három festônô kissé eltérô szögekbôl felvett képei egy kandalló elôtt melegedô, mezítelen nôrôl.
A Tél allegóriájának modern zsánerváltozataiként is interpre- tálhatók lennének a festmények — de miért meztelen egy enteriôrben lévô nô? Férfi mûvész jelenlétének hiányában frivol mûterem-jelenetként sem értelmez- hetôk a képek. Mégis, érdemes felvetni, hogy az inkonzisztenciák mögött a festônôk reakciója húzódik egy olyan mûfajra, amely a A nôi akt egyrészt kitörési lehetôséget kínált a szûk mûvészeti keretek kö- zül; a magasabb technikai és elméleti tudást igénylô mûfaj a férfiakkal való ver- sengés lehetôségét nyújtotta.
Másrészt azonban a Ennek elkerülésére tett kí- sérletként is értelmezhetô a szokatlan témaválasztás és ábrázolás; a test szem- érmes összekuporodása talán a befedettség utáni vágy megjelenítése. A festônôk anatómiai oktatásának, a holt férfi tanulmányozásának szabá- lyozása is figyelmet a tanfolyam felállítása után, mert különleges társadalmi és oktatásügyi kon- textusban zajlott. Fej- és alaktanulmány a M. Nôi Festôiskolában Telkessy Valéria?
Csendéletfestés a M. A fennmaradt ceruza- kréta- és tollrajzok a fény- képeken is látható, ernyedten lógó csontvázat ábrázolják: inkább Vanitas- csendéleteket idézve, mint az emberi test felépítésének és mozgásának stúdiumait.
A fényképfelvételek képi reprezentációkként lehetôvé teszik annak elem- zését is, hogy a nôk képzômûvészeti tevékenységét hogyan értékelték. Ugyanakkor a képek nem a festônôk nagy hagyomá- nyokkal rendelkezô, mûvészi öntudatot tükrözô a tanfolyam felállítása után rokonok, ha- nem egy másik képi tradíciót idéznek fel, a Festészet allegóriájáét — a festô- nôk mintha beállított modellekként pózoltak volna egy mûvészi fényképészeti témához.
A háttérben, az egymásból nyíló terek végtelenjében egy-egy apró, tevékenykedô nô is feltûnik — a A tanfolyam felállítása után mûködést dokumentáló felvételek újrateremtették a nemi hierarchiákon alapuló hagyományos szem- léletet: a festônôk tevékenységét a századfordulón is az ôket körülvevô világ hû és gondos leképzésével azonosították.
Képzésük mind szerveze- tét, mind funkcióját tekintve zárvány maradt az államilag finanszírozott Szépmûvészeti Akadémia keretében; célja továbbra is megôrizhette a társa- dalmi státuszt jelzô, de egyébként a magánszférában folytatott mûkedvelés- sel való asszociációt.
Ezért nem tekinthetô véletlen egybeesésnek, hogy a fes- tôiskolát látogató nôk éppen a Szépmûvészeti Akadémia létrehozásának évé- ben, ban alakították meg az elsô a tanfolyam felállítása után mûvészeti egyesületet.
Ennek az érdekvédelmi szervezetnek a tárgyalása elôtt azonban a festôiskola mûködé- sének utolsó évei, valamint bezárásának okai és körülményei kerülnek sorra.
Szobafestő Attila: Gipszkarton festése
A háború, majd a forradalmak alapvetô strukturális változásokat hoztak a politikában, a gazdaságban és a mindennapi életben — az oktatás és a kultúra területén is radikális átalakulások zajlottak le.
Haller István —; — között miniszter rövid vallás- és közoktatásügyi minisztersége idején hosszú idôre meghatározó rendelkezések léptek életbe: ekkor fogad- ták el a felsôoktatásban a zsidó és a nôhallgatók számát korlátozó numerus clausust XXV törvénycikk. Ezek fényében a Nôi Festôiskola sorsa könnyen megjósolható. A háborús évek alatt a Szépmûvészeti Akadémia intézeteiben az oktatás a minimumra csökkent, és a korábbi festôtanár-generáció letûnte is elôsegítet- te a mûvészeti oktatás a tanfolyam felállítása után átalakítását.
Lyka Károly — volt az, aki Haller felkérésére az oktatás akadémiai szervezetét felszámoló re- formtervet kidolgozta. A mesteriskolákkal együtt — egyik napról a másikra — felszámolták a Nôi Festôiskolát az évfolyamokba rendezett nö- vendékek a továbbiakban öt-hat mûvésztanár közül szabadon választhattak vezetô mestert maguknak. Ez, a festônôk tevékenységének dilettánsként való megítélésével együtt pedig visszahatott mûködésükre, és a koedukáció merevedési nyújtás szüntette meg a nemi megkülönböztést.
A nemzeti oktatás- politika és az országos kiállítási intézmények intézményes kereteket teremtet- tek a nôi képzômûvészeti tevékenység speciális, dilettánsként való megítélésé- hez a szakmai és a társadalmi nyilvánosságban. A Képzômûvészeti Társulat, majd a Nemzeti Szalon továbbra is csak szûk teret adott a festônôk bemutat- kozására: kevés mûvüket válogattak be a tárlatokra, és ezek is a kisebb mû- fajokba tartoztak portrék, csendéletek, állatképek.
Ez korlátozta az eladási lehetôségeket, illetve az önálló mûvészeti elképzelésekkel való jelentkezést. A festônôk leginkább a Nemzeti Szalon vidéki tárlatain kaptak helyet; buda- pesti, nagyobb bemutatkozási lehetôséghez csak arisztokrata festônôk juthat- tak, és egyénilég ôk is leginkább csak haláluk után, emlékkiállításukon.
Az es nôipar-kiállításhoz vagy az es várkertbazárbeli tárlathoz képest tól új típusú bemutatók formálódtak: a nôi osztályban, illetve a Festôiskolában éveken keresztül együtt dolgozó nôk rendeztek közösen tár- latot.
